Vélemények a termékről - 1. Kicsi ház a nagy erdőben

22

BeliczaiMKata

Hatalmas események és fordulatok nem történtek benne, mai szemmel nézve – bár volt egy-két izgalmas rész, amikor a természettel kellett megkűzdeni – viszont ha a túlélést vesszük alapul, akkor igenis, hatalmas dolgokat vittek véghez ezek az emberek. Egész évben azon dolgoztak, fáradoztak, hogy télire tele legyen az éléskamrájuk. Nem volt bolt a közelben, se nagy választék, se akciók. (Kis kitérő: Hú de aktuális mostanában ez a felkészülés, raktározás téma.) Élvezetes volt számomra olvasni azt a sok tartósítással kapcsolatos módszert. Ha valaki nem készült fel időben vagy megfelelően, a saját és családja életével fizetett meg. Különösen a vadonban, távol a várostól, magányosan.

21

Hoacin

Bevackolódós, otthonos, kedves dokumentummese egy mélységes mély erdőben élő családról. A történetszál lassan csordogál, néha szinte stagnál, miközben elidőzünk a zsályás házikolbász és vajköpülés részletein, de a könyv soha el nem unható. Teljesen olyan érzés, mintha egy kandalló mellett üldögélve üknagymamám mesélne a régi időkről, hosszasan merengve egy-egy apróságon. Vagy mint egy csodaszép, igényes ismeretterejsztő műsor gyerekeknek, afféle Minimaxba oltott National Geographic, ahol a szakállas, kockás favágó bemutatja a puska tisztítását, hogy a házisonka füstöléséhez nincs jobb a hikoridiófa forgácsánál, majd mesél egy régi történetet, végül hegedül a nézőknek.
Disznóhólyag léggömb, répával sárgára festett vaj, hölgyként sikító puma, jávorcukor szirup. (Vigyázat, csak cédrus, vagy haboskőris fája jó arra, hogy benne szirupot gyűjtsünk!) Hogyan készül a sajt, miképpen a szalmakalap? Egy régi idő, amikor még pompás játékeszköz volt a gyerekeknek a színes tök és a makk sapkája, a kötött kesztyű pedig a legszebb karácsonyi ajándéknak számított. De még kesztyű sem kellett a boldogsághoz, csak hogy együtt legyen a család: Laura szerint a nap legszebb időszaka az, amikor este hazatér közéjük az apja.
A valóságban nyilván kemény és hétpróbás élet volt ez, de a lapokról békés nosztalgia árad. Csak a vasárnap ne volna olyan unalmas! Bár néha még akkor is akadhat érdekes esemény, ha az ember kicsit haszontalankodik…:
"Ahogy a szánkó éppen a ház felé kanyarodott, egyszerre csak egy nagy fekete disznó bukkant elő az erdőből. Szép kényelmesen az út közepére sétált és megállt. A szánkó úgy száguldott, hogy nem lehetett megállítani. Még arra sem volt idő, hogy kanyarodjanak egyet. Befutottak szánostul a disznó alá, és felkapták. Az meg nagyot visítva Jamesre huppant, és abba sem hagyta a fültépő visítozást:
– Uiiiii! Uiiiii! Uiiiii!
Elszáguldottak a ház előtt, elöl ült a disznó, mögötte James, James mögött George, George mögött meg nagyapátok, és látták, hogy az édesapjuk ott áll az ajtóban, és nézi őket. Nem állhattak meg, nem bújhattak el, egyetlen szót sem szólhattak, mert arra sem volt idő. Süvítettek le a domboldalon, a disznó meg ott ült James ölében, és visított, ahogy a torkán kifért."

20

Kisanna

A hatéves Laura szemszögéből látjuk a családja nagyjából egy évét ebben az erdei kis egyszobás házikóban. Ez alatt az idő alatt egyszer mennek el a városba, egyszer rokonokhoz, és a gyerekek egyszer kapnak ajándékot, karácsonykor. Az életük mégis színes, érdekes és változékony, mint az évszakok. Az egész családnak szorgalmasan kell dolgozni, a kislányoknak is, de ez így is volt rendjén. A szülőket nagy szeretettel ábrázolja az írónő, sokat meséltek, zenéltek, énekeltek a gyerekeiknek, igyekeztek őket jól megtanítani a házimunkára.

19

rafaelo0824

Kiskoromban A farm ahol élünk sorozaton csüngtem minden délután, és mindig is vágytam a könyvekre. Most, hogy megjelent a teljes sorozat, végre nekiállhattam egyben, szerencsére nem kellett csalódnom. Bár az első rész rövidke, csodálatos Laura szemén keresztül látni az akkori életet, ami bármilyen egyszer is, mégis irigylésre méltó. Alig várom a következőket.

18

Hoacin

Bevackolódós, otthonos, kedves dokumentummese egy mélységes mély erdőben élő családról. A történetszál lassan csordogál, néha szinte stagnál, miközben elidőzünk a zsályás házikolbász és vajköpülés részletein, de a könyv soha el nem unható. Teljesen olyan érzés, mintha egy kandalló mellett üldögélve üknagymamám mesélne a régi időkről, hosszasan merengve egy-egy apróságon. Vagy mint egy csodaszép, igényes ismeretterejsztő műsor gyerekeknek, afféle Minimaxba oltott National Geographic, ahol a szakállas, kockás favágó bemutatja a puska tisztítását, hogy a házisonka füstöléséhez nincs jobb a hikoridiófa forgácsánál, majd mesél egy régi történetet, végül hegedül a nézőknek.
Disznóhólyag léggömb, répával sárgára festett vaj, hölgyként sikító puma, jávorcukor szirup. (Vigyázat, csak cédrus, vagy haboskőris fája jó arra, hogy benne szirupot gyűjtsünk!) Hogyan készül a sajt, miképpen a szalmakalap? Egy régi idő, amikor még pompás játékeszköz volt a gyerekeknek a színes tök és a makk sapkája, a kötött kesztyű pedig a legszebb karácsonyi ajándéknak számított. De még kesztyű sem kellett a boldogsághoz, csak hogy együtt legyen a család: Laura szerint a nap legszebb időszaka az, amikor este hazatér közéjük az apja.
A valóságban nyilván kemény és hétpróbás élet volt ez, de a lapokról békés nosztalgia árad. Csak a vasárnap ne volna olyan unalmas! Bár néha még akkor is akadhat érdekes esemény, ha az ember kicsit haszontalankodik…:
"Ahogy a szánkó éppen a ház felé kanyarodott, egyszerre csak egy nagy fekete disznó bukkant elő az erdőből. Szép kényelmesen az út közepére sétált és megállt. A szánkó úgy száguldott, hogy nem lehetett megállítani. Még arra sem volt idő, hogy kanyarodjanak egyet. Befutottak szánostul a disznó alá, és felkapták. Az meg nagyot visítva Jamesre huppant, és abba sem hagyta a fültépő visítozást:
– Uiiiii! Uiiiii! Uiiiii!
Elszáguldottak a ház előtt, elöl ült a disznó, mögötte James, James mögött George, George mögött meg nagyapátok, és látták, hogy az édesapjuk ott áll az ajtóban, és nézi őket. Nem állhattak meg, nem bújhattak el, egyetlen szót sem szólhattak, mert arra sem volt idő. Süvítettek le a domboldalon, a disznó meg ott ült James ölében, és visított, ahogy a torkán kifért."

17

Chöpp

Csodálatos olvasmány! Kislányommal együtt megegyeztünk benne, hogy így lenne jó élni. Még el sem olvastuk – volt hátra egy-két fejezet –, amikor Juditka felvetette, hogy mennyire jó Laurának és Marynek, és mennyire irigylésre méltó az ő békés, boldog életük abban a kicsi házban a nagy erdőben. Alig van valamijük, amiket egy mai gyerek elsőként sorol fel büszke tulajdonosként, mégis sokkalta inkább nevezhető életnek az a békés természetközeli, és sokszorta közelebb van a valódi boldogság állapotához, mint a mi városi, huszonegyedik századi életünk.
Nem is akarom tovább ragozni. Árad a regényből a szeretet, az élet öröme és a családi összetartozás csodája.Ha csak elkezded olvasni, már lelassul körülötted a rohanó idő.

16

Szencsike

Egy nagyon aranyos mese, egy nagyon aranyos családról :) Minden Farm, ahol élünk rajongónak el kell olvasnia, ezt és a többit kötetet is.

15

Oláh_Zita

Habár a sorozatot előbb láttam, mint olvastam a könyvet, ez is hatalmas élmény volt. Jó volt visszautazni az időben, és a régi,szeretetteljes családi légkörben alámerülni. Azt hiszem, ezt mindenkinek fel kellene írni lélekmelengetőként.

14

Kisanna

A hatéves Laura szemszögéből látjuk a családja nagyjából egy évét ebben az erdei kis egyszobás házikóban. Ez alatt az idő alatt egyszer mennek el a városba, egyszer rokonokhoz, és a gyerekek egyszer kapnak ajándékot, karácsonykor. Az életük mégis színes, érdekes és változékony, mint az évszakok. Az egész családnak szorgalmasan kell dolgozni, a kislányoknak is, de ez így is volt rendjén. A szülőket nagy szeretettel ábrázolja az írónő, sokat meséltek, zenéltek, énekeltek a gyerekeiknek, igyekeztek őket jól megtanítani a házimunkára.

13

Félcsi

Még mindig kedvencem ez a kötet, akárhányszor is elolvasom. Nagyon szeretem a sorozatot is, de véleményem szerint a könyvnek másabb a hangulata. Még sokkal emberibb, és gyerekeknek különösen kedves olvasmány lehet. Én is gyerekkoromban találkoztam vele először, és biztos vagyok abban, hogy ha az én lánykám picit nagyobb lesz, kezdem a könyvből számára a felolvasásokat. :-)

12

Chöpp

Csodálatos olvasmány! Kislányommal együtt megegyeztünk benne, hogy így lenne jó élni. Még el sem olvastuk – volt hátra egy-két fejezet –, amikor Juditka felvetette, hogy mennyire jó Laurának és Marynek, és mennyire irigylésre méltó az ő békés, boldog életük abban a kicsi házban a nagy erdőben. Alig van valamijük, amiket egy mai gyerek elsőként sorol fel büszke tulajdonosként, mégis sokkalta inkább nevezhető életnek az a békés természetközeli, és sokszorta közelebb van a valódi boldogság állapotához, mint a mi városi, huszonegyedik századi életünk.
Nem is akarom tovább ragozni. Árad a regényből a szeretet, az élet öröme és a családi összetartozás csodája.Ha csak elkezded olvasni, már lelassul körülötted a rohanó idő.

11

Szijjártó Éva

Nagyon hamar megérkezik az utalás után! Köszönet érte! Én már az 1. kötetet el is olvastam, remek!! Nagyon szép, meghitt , és a film teljesen átadja azt a sok szépséget, amit a könyv is ad.

10

Páll Bettina

Sziasztok! Csak az első könyvet mertem megrendelni először. De az elolvasása után már bátran megrendeltem a többi hatot. Igazán különleges csemege.

9

Balogh Zita

Csodás könyv, hamar elolvastam! Köszönöm az élményt!

8

Vinczéné Gyurika Andrea

1 kötet kiolvasva!

7

Oláh Bernadett

Csomagban vettem meg, mindenkinek olvasnia kell ezeket a regényeket.

6

Pongrácz Anita

Köszönöm szépen, nagyon szép kiadás, öröm kézbe venni.

5

Nemes Sándor

Sziasztok!
Megkaptam én is az első kötetet.el is kezdtem olvasni. nagyon szép könyv,tetszik a borító. igazán érdekes. az akkori emberek egyszerű mégis eseményekben gazdag élete. irigylem őket hogy én nem abba az időbe élhettem.gratulálok minden könyv tulajdonosnak. ez egy igazi ereklye ez a könyvsorozat. büszke vagyok hogy nekem is megvan az első kötet, és a többi beszerzése is folyamatban van. kellemes olvasást kívánok minden farm barátnak.

4

Eva

Kedves mindenki, aki szereti a Farmot
Nem kisebb szandekkal rendeltem meg a konyvet, azonkivul, hogy alig varom en is olvashassam, hanem hogy unokamnak magyar nyelven olvashassam a torteneteket a regmultbol, ami nem messze tolunk zajlott annakidejen. Igy ket legyet utnek egy csapasra. Unokaim magyar nyelvre tanitasa, es az olvasas szeretete. A tortenet szepsegerol, tanulsagairol nem is beszelve. Udv Kanadabol, a preri kozeperol, ahol ugyanugy fuj a mai napig a szel, mint Lora “idejeben”, es epp olyan pici feher fatemplomunk van, mint nekik volt.

3

Kinga

Kedves Kiadó!
Köszönöm a csodaszép könyvet!

2

Erika

Köszönöm szépen a könyvet! Külön kiemelném a gyors és precíz ügyintézést!
Gyönyörűek a könyv, igényes munka! További sok sikert kívánok, várom a további köteteket!

1

Dóra

Már meg is érkezett a nyeremény könyvem,köszönöm!!

Termékek